Miközben járjuk az országot - szerencsésebbek a világot is -, gyakran elmegyünk közvetlen környezetünk szépségei, látnivalói mellett. Ezért járjuk most végig a Tatabányai Járás településeit.
Szárliget 1983-ig Szár része volt és 1999-ig Fejér megyéhez tartozott.
Fekvése
A Komárom-Esztergom megyei település a Vértes és a Gerecse hegységek határvonalán, két hegyvonulat között helyezkedik el.
A Tatabánya Felsőgalla nevű városrészétől kb. 4, városközpontjától kb. 10 km-re fekvő falut kettészeli a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal.
Vonattal és busszal Tatabánya, Bicske és Budapest is elérhető közelségben van.
Története
|
(Mária szakadék) |
E térség ősidők óta lakott, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen. Az 1900-as évek elején a település mai területét felparcellázták és rokkant-nyugdíjasoknak, tisztviselőknek értékesítették. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel is támogatták a letelepedőket. A települést 1930-ig Rokkanttelepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-től Szárligetnek. Szárliget 1984. január 1-jével alakult önálló községgé Szártól elválva de közös tanácsot fenntartva vele és Újbarokkal, majd 1989-ben önálló tanácsot alakíthatott. |
A községben egyetlen ipari vállalkozás a fatelep, mely kb. 20 főt foglalkoztat. A rossz minőségű, köves, nehezen művelhető talaj és a domborzatból adódó hűvösebb éghajlat miatt a falu határában kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület, ezért termelőszövetkezet a községben nem működött.
Az itt élők többsége Tatabányán, Bicskén és Budapesten dolgozott ingázóként, emiatt a rendszerváltást követően a munkanélküliség súlyosan érintette a falu lakosságát.
A község rendelkezik villany-, víz- és gázvezetékkel, szennyvízcsatornával, vezetékes telefonhálózattal, kábeltévé-hálózattal. Az utcák 75%-a aszfaltozott, a többi murvázott.
A községben óvoda és általános iskola is működik. A közeli városok (Tatabánya és Bicske) felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is.
Szárliget lakói többször kezdeményezték a község Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását, amire végül 1999-ben került sor.
Nevezetességei
|
|
Zuppa-hegy
A sziklás csúcsú, alacsony Zuppa-hegy Szár és Szárliget között található, a Vértes peremén. Szép út, ahol erdei fák, karsztbokrok, sziklák, panorámás hegycsúcs és még hegyi kereszt is gazdagítja a kirándulást. A táv összesen 5,5 km, kevés szintemelkedéssel. A Zuppa-tető névre hallgató sasbérc mindössze 384 méter magas, ugyanakkor környezetéből markánsan kiemelkedik. A tetőn egy kereszt és egy zászlótartó rúd áll egymás mellett. |
|
(az Országos Kéktúra Szárliget közelében) |
Országos Kéktúra
A településen áthalad az Országos Kéktúra. Az Országos Kéktúra, gyakran egyszerűen csak Kéktúra, Magyarország északi tájain végighaladó, folyamatos, jelzett turistaút. Útvonala a Kőszegi-hegységben található Írott-kőtől a Zempléni-hegységben fekvő Hollóházáig vezet. Hossza 1172 km. Az országos kék jelzés nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is. |
(Zuppa-hegy)
Még Szárligetről:
|
Szárliget címere
Szárliget elhelyezkedése |
|
||||||||||||||||||||||||||
